K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

Le�r�s		2007.01.04. 16:36
A gep�rd nagyon izmos, b�r a teste karcs�nak �s t�r�kenynek t�nik. Mellkasa dombor�, m�g a hasa m�lyen beh�zott. Kis feje, r�vid orra �s magasan �l� szemei, kis kerek f�lei �s a maxim�lis oxig�nbevitelhez nagy orrlyukai vannak. A gep�rd sz�re s�rg�s sz�n�, fekete kerek pettyekkel, amely seg�ti az �lc�z�sban. Az orra k�t oldal�n fekete cseppszer� vonalak l�that�ak. A feln�tt �llatok s�lya 40–65 kg k�z�tt mozog, testhossza 112–135 cm, m�g farka el�rheti a 84 cm-t is. A gep�rdokn�l el�fordul a ritk�s mint�zat� mut�ci�, illetve a nagyobb, foltszer�, �sszeolvad� pettyekkel mint�zott v�ltozat, mely kir�lygep�rd n�ven ismert. Egykor k�l�n alfajk�nt voltak besorolva, �m ez csup�n az afrikai gep�rd egyik mut�ci�ja. A kir�lygep�rd csak ritk�n l�that� vadonban, �m fogs�gban szaporodhatnak (l�sd lent). A gep�rdok (a pum�khoz, h�p�rducokhoz �s k�dfoltos p�rducokhoz hasonl�an) tudnak dorombolni, ahogy besz�vj�k a leveg�t, de nem tudnak b�gni. Ezzel szemben az oroszl�nok, tigrisek, leop�rdok �s jagu�rok tudnak b�gni, de nem k�pesek dorombolni, kiv�ve p�rologtat�s k�zben. A gep�rdokat sz�mos von�suk miatt a nagymacsk�k k�z� sorolj�k, azok legkisebb termet� k�pvisel�jek�nt. Gyakran keverik �ssze a leop�rddal, hab�r meg lehet �ket k�l�nb�ztetni, p�ld�ul a gep�rd orr�nak k�t oldal�n h�z�d� k�nnycsepp-alak� vonalakr�l, melyek a szeme sark�t�l a sz�j�ig h�z�dnak. A gep�rd testalkata is nagyban k�l�nb�zik a leop�rd�t�l, a legjellegzetesebb elt�r�s a gep�rd v�kony �s kiv�telesen hossz� farka. A gep�rd bund�ja s�rg�s, vagy barn�ss�rga sz�n�, 10–18 cm �tm�r�j� fekete pettyekkel tark�tva. A feh�r hast�j�kon nincsenek pettyek �s a fark�n lev� pettyek n�gy-hat s�t�t gy�r�v� olvadnak egybe. A gep�rd farka gyakran bozontos feh�r bojtban v�gz�dik. A h�m gep�rdok valamivel nagyobbak, mint a n�st�nyek �s a fej�k is nagyobb, �m tulajdons�gaik alapj�n neh�z k�l�nbs�get tenni k�z�tt�k. �rj�ratoz� gep�rd, KenyaA gep�rd sok hely�tt a kihal�s sz�l�re sodr�dott. Az �sszes nagymacska k�z�l ezt a legnehezebb �j k�rnyezetbe telep�teni, fogs�gban nehezen szapor�that�, �m n�h�ny �llatkertben m�r siker�lt. M�g egykor a bund�ja miatti vad�szat, mostanra a ter�let�nek �s zs�km�ny�llatai �llom�ny�nak cs�kken�se miatt ker�lt vesz�lybe. A gep�rd minden macskaf�le k�z�l a leg�sibb, val�sz�n�leg nagyj�b�l 18 milli� �vvel ezel�tt alakult ki, hab�r a jelenlegi kutat�sok szerint m�g val�sz�n�bb, hogy a macskaf�l�k csal�dj�ba tartoz� mind a 37 l�tez� faj k�z�s �se 11 milli� �ves. A gep�rd term�szetes ellens�gei az oroszl�nok �s hi�n�k. A gep�rd mancsain csak f�lig visszah�zhat� karmok vannak, ez a legfontosabb von�s, amely megk�l�nb�zteti a t�bbi macskaf�l�t�l. A vissza nem h�zhat� karmok nagyobb kapaszkod�si lehet�s�get biztos�tanak nagy sebess�gn�l, �s seg�tenek a gyorsul�sn�l �s a man�verez�sben, �gy ugyanazt a c�lt szolg�lj�k, mint a kuty�k karmai. Meg kell eml�teni m�g azt is, hogy a gep�rd karmainak k�t�sz�vetei ugyanolyanok, mint a t�bbi macskaf�l�nek, egyszer�en a b�r �s bunda alatt nincs szigetel�r�teg, ez�rt a karmok mindig l�that�ak. A f�k�r�m kiv�tel�vel, a gep�rd karmai sokkal r�videbbek �s er�sebbek, mint a t�bbi macskaf�l��.

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk