Kvetkez 10 cikk | Elz 10 cikk |
Anotmia |
|
2006.12.30. 12:30 |
A l pratlanujj pats llat. Mells vgtagjai ngyujjak, a htulsk hromujjak. Izomzata fejlett, ers.
A lnak testhez kpest kis gyomra van, ezrt figyelni kell etetsre. Tletets esetn klnz hallos szvdmny betegsgek alakulhatnak ki!
A l sznt a br, valamint a hosszszr s fedszr (gyakran tbbesszmban: „hosszszrk” s „fedszrk”) szne segtsgvel hatrozzk meg.
Alapsznek: a fekete, a pej, a srga s a fak.
Kevert sznek: a deres, a szrke s a tarka.
A fekete l hossz- s fedszre fekete, a br s a pata palaszrke.
A pej szn l hosszszre s a lbvgei feketk, a fedszre barns rnyalat, a bre palaszrke.
A srga szn lovon mind a hossz-, mind a fedszr barna (a hosszszr lehet vilgosabb s sttebb is a fedszrnl).
A fak szn lovak hta ltalban szjalt, hosszszre fekete, fedszre vilgosabb sznrnyalat. Ismertebb vltozatai az izabellafak (ekkor a hosszszrk szinte fehrek, a fedszr vilgos aranysrga), a zsufafak (kznsges fak, vilgosbarna fedszrrel) s az egrfak (stt szrke fedszrrel).
A kevert sznek kzl gyakori a deres s a szrke. A deres lra jellemz, hogy szletstl kezdve ugyanannyi a fehr s a sznes szr (feketederes, pejderes, vrcsederes) arnya, mg a szrke lovak stt sznnel szletnek (srga, pej, sttpej, fekete) s a kor elrehaladtval kiszrklnek.
A lovak jegyei (csillag, hka, kesely stb.) az eredeti szntl eltr (ltalban fehr), klnbz nagysg s alak sznes foltok a fejen s a lbakon.
|
Kvetkez 10 cikk | Elz 10 cikk |
|