K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

Gyapjas Gep�rd		2007.01.06. 22:21
A gyapjas gep�rd a gep�rdok egy olyan v�ltozata, melynek hosszabb, s�r�bb bund�ja van. Sz�mtalanszor sz�moltak be r�la, �s sok�ig k�l�n fajnak hitt�k. A jelent�sek az 1800-as �vekb�l sz�rmaznak, amikor a szokatlan egyedeket ink�bb lel�tt�k, minthogy �lve fogs�gba ejtett�k volna, �s �gy k�ts�gtelen�l elt�ntett�k a mut�ci�t. A gyapjas gep�rdoknak vastagabb test�k �s er�sebb l�baik voltak, mint a k�z�ns�ges gep�rdoknak – �gy v�lt�k, ezt csup�n a hossz� sz�r okozta optikai csal�d�s. S�r�, gyapjas sz�rzettel rendelkeztek, k�l�n�sen a farok �s a nyak k�rny�k�n, ahol nyaksz�rzetet vagy s�r�nyt alkottak. A hossz� bunda miatt az �tlagos pettyes gep�rd mint�zata alig volt kivehet� �s az �llatok sz�ne halv�ny s�rg�sbarna volt s�t�t, kerek foltokkal. A macskaf�l�kn�l a hossz� bund�t egy recessz�v (rejtett) g�n okozza, �gy a g�n m�g mindig jelen lehet n�h�ny egyedben. Mivel azonban a gep�rd g�n�llom�nya szokatlanul egyforma, a hossz�sz�r� gep�rdok hi�nya azt jelentheti, hogy a mut�ci� nagy val�sz�n�s�ggel kihalt. 1877-ben a londoni Zool�giai T�rsas�g tagja, Philip Sclater �rta le az �llatkert akkori szerzem�nyeit: „Legink�bb egy gep�rdhoz hasonl�t, �m testben er�sebb, r�videbb, er�sebb l�bai vannak, �s sokkal vastagabb farka. Amikor feln�, val�sz�n�leg nagyobb lesz egy gep�rdn�l, �s m�r most is nagyobb, mint ezen �llatok birtokunkban lev� h�rom p�ld�nya. A bund�ja sokkal gyapjasabb �s s�r�, mint a gep�rd�, mely f�k�nt a f�leken, s�r�nyen �s farkon �szlelhet�. Az eg�sz teste halv�ny kr�msz�n�, a hast�j�kon �s az als� r�szen halv�nyabb, �m a kerek, s�t�t, v�r�sesbarna foltok az eg�sz testet lefedik, bele�rtve a hasat is. Nyoma sincs azoknak a fekete pettyeknek, mely olyan felt�n� a gep�rdok �sszes v�ltozat�n�l, melyeket valaha l�ttam, sem a jellegzetes fekete vonalaknak a sz�j �s a szem k�z�tt.” Hab�r foltosnak �rta le, a gep�rdot �br�zol� festm�nyen az �llat pettyes, �s a m�v�sz hib�san „szemvonallal” �br�zolta, mely a sz�ban forg� egyeden nem volt l�that�. 1878-ban tettek jelent�st a m�sodik gyapjas gep�rdr�l, mely egy kit�m�tt p�ld�ny a D�l-afrikai M�zeumban. Mind a londoni, mind a d�l-afrikai egyedekr�l sz�l� besz�mol� Beaufort Westt�l sz�rmazik. 1884-ben egy harmadik b�rt hoztak ugyanarr�l a ter�letr�l, melyr�l �gy gondolt�k, hogy m�g kevesebb pettye van �s kicsivel kisebb az el�z�ekn�l. Az 1880-as �vekre a tr�feavad�szok kipuszt�tott�k a gyapjas gep�rdot. A Harmsworth Natural History-ban (1910) R. Lydekker �rt a „vad�szgep�rdr�l”, amely a k�vetkez�kben k�l�nb�z�tt az �tlagos gep�rdt�l: „A d�l-afrikai vad�szleop�rd abban k�l�nb�zik az indiai egyedekt�l, hogy teste t�mzsibb, vastagabb farka �s s�r�bb, gyapjasabb bund�ja van, a sz�r a nyakon, a f�leken �s a farkon a leghosszabb.” Ezt a gyapjas „vad�szleop�rdot” le�r�ja k�l�n fajk�nt sorolja be (Cynaelurus lanius), �m ez legink�bb csak egy helyi alfaj volt, amelynek megk�l�nb�ztet� neve C. jubatus guttatus.

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk